Mivel ez is a 300 szavas Twine-versenyre készült, meglehetősen rövid, a játék azt a kérdést igyekszik feltenni humorosabb formában, hogy mi van, ha a királylány vonakodik a herceghez feleségül menni, inkább maga indul el a labirintusba, hogy megtalálja az igazit. A játék egy párkeresés története a királylány szemszögéből. Eléggé el lehet keseredve, ha a labirintust választja a herceg helyett. A játék bizonyos pontján úgy lehet túljutni, ha erőltetjük a választásunkat. A labirintusban jó esetben kétszer fogunk meglepődni... Először a szörny hozzáállásán, majd amikor előkerül a választottunk. :-)
A játék egy kvarcjáték imitálása Twine környezetben. A célunk mindössze annyi, hogy kikerüljük, túljussunk az utunkat álló szörnyeken. Most, hogy végiggondoltam, senkit/semmit nem kell megölni a végigjátszáshoz. Van egy jószándékú csontváz, egy gyilkos pók, egy varázsló, egy denevér, és egy tűzdémon. Ha sikerül mindet túlélnünk, mienk lesz a kastély kincse, gondolom. A választható opciók általában: séta (WALK), ugrás (JUMP), vagy különböző helyi menük (általában harccal kapcsolatosak). Ironikus módon az egyetlen, amit meg kell támadnunk, a semmi (ATTACK NOTHING), és ezzel le is lőttem a poént. A játék elég szűkszavű, egy max. 300 szavas versenyre készült.
Sokat gondolkoztam, hogy ez micsoda, mennyiben lehet játéknak tekinteni egy olyan játékot, amelyikben mindenféleképpen elhalálozunk, bármit is választunk. Egyetlen olyan eset van, amikor elhalálozunk ugyan, de visszatérünk élőhalottként, tehát nem "YOU DED", hanem a "YOU UNDED" feliratot kapjuk a végén. Oké, miért érdemes végigmenni mégis a lehetőségeinken? Leginkább azért, mert vicces leírások vannak benne. A játék egy zombiktól elözönlött helyszínen játszódik, ahol a kevés túlélő egyike a főnökünk, Chad, akivel valamiért még ebben a helyzetben is bizonyos fánkok birtoklásáért rivalizálunk, de szerepel a játékban egy sellő is, akivel furcsa dialógust lehet kialakítani, valamint még egy túlélő, ha őt megtaláljuk, kaphatjuk az "UNDED" befejezést. Szerintem jóval többet ki lehetett volna hozni belőle, akár egy happy endet is, na mind1...
A játék címe My Name is Tara Sue, egy 25 éves irodista nőt/lányt alakítunk benne, akinek a főnöke nem a legjobb, és amúgy sem az álma, hogy irodában dolgozzon. De ne siessünk ennyire előre. Ha figyelmesek vagyunk, a játék elején találunk egy e-mailt, ami a nővérünk elrablásáról szól. Az irodában a további ügyködésünk felesleges, valahogy el kell érni a főnöknél, hogy elengedjen bennünket. Ebben időközben elhatalmasodó betegségünk is segít meggyőzni őt, például, hogy mérgezés tüneteit produkáljuk, és a padlóra hányunk, stb. A játéknak 10 befejezése van elvileg, ebből 9-ben válogatott kínok között pusztulhatunk el. Az egyetlen lehetőségünk megtalálni a nővérünket, mielőtt túl késő lenne... Értékelés: 4,5 vérhányás az 5-ből http://tarasue.makiyamazaki.com Végigjátszás:
A játék neve Backbone, és egy ’80-as évekbeli fiatal (gyerek) élményeit meséli el a szerepjátékokkal. Elmondja, hogyan találkozott velük, és mikkel játszott. A történetben vissza-visszatér az AD&D szerepjátékra, és arra, hogy hogyan tekintett rá a környezete, amikor ilyesmivel szórakozott. A környezete magyarul szólva elutasító és ellenséges volt vele szemben, ha azt látták, hogy ilyesmivel üti el az időt. A szerző saját szavai szerint ezek fölött érzett dühét és frusztráltságát igyekezett a játékkal kifejezni, ami szerintem sikerült is. Szerintem azért fogott meg a játék annyira, mivel én is hasonlót éltem át fiatalkoromban a szerepjátékokkal kapcsolatosan. Ezt most nem szeretném itt megosztani, de ez a kis interactive fiction szerintem mindent elmond a témáról, amit kell.
Ez a játék egy 2012-es halloweeni versenyre készült, és 2014 októberében lett egy kicsit aktualizálva. Egy középsulis kislány szerepébe bújunk Halloweenkor, aki a barátnőivel elmegy egy vidámpark-féleségbe. Az egyikük hamar lelép, a másikuk pedig meghív hullámvasutazni. Elkezdi lökni a rizsát, majd lassanként kiderül róla, hogy pszichopata. A választásaink általában abból állnak, hogy egyetérthetünk vele, ellenkezhetünk, vagy nem mondhatunk neki semmit. A játék végkifejlete lényegében azon dől el, hogy a megfelelő pillanatban észnél vagyunk-e, és jól döntünk. A cím What Are Little Girls Made Of? (Miből vannak a kislányok?) lassan nyer értelmet, és kiderül, hogy nem átvitt értelemben kell érteni... Értékelés: 3,5 hullámvasút az 5-ből http://www.sibylmoon.com/what-are-little-girls-made-of/
Halloween napján egy 13 évesekből álló társaság eldönti, hogy az estét egy elhagyatott házban fogja tölteni. Tommy nem nagyon akar a többiekkel tartani, de végül rábeszélik őt is. A társai, Sara, Rafiq, Jeff, Michelle és Chuck, elbújnak a házban, és Tommynak kell megkeresnie őket. Hamar rájön, hogy társai a házban különös lények, és mágikus dolgok csapdájaba estek, és neki kell kiszabadítani őket, hogy mindannyian épségben hazaérjenek. A házban élő lények közvetlenül nem tudnak ártani, de megijeszteni meg tudják, az "ijedtségi faktor"-nak 10 alatt kell maradnia, hogy ő maga is túlélje a kalandot. A játék hamar végigvihető, még ha elsőre nem is sikerül minden tökéletesen, hamar újra végig lehet rajta szaladni, hogy minden társunk kimeneküljön ebből az elátkozott házból. Értékelés: 5 ijedtségi faktor az 5-ből http://philome.la/LezonCloud/leslie-williamss-seek-or-freak